ZÖLDSÉGES PITE – 11 hozzávaló – 80 perc alatt

A sóska nő és csak nő, rendszeresen kell szedni, így mindig újabb és újabb felhasználási lehetőségeket keresek. Így bukkant elő a múltból újra a sóskapástétom receptje, amit leporoltam és egy újabb változatot tettem mellé. Ma lepénykenyeret és tükörtojást sütöttünk mellé, és nem is igazán értettem, hogy miért teltek el évek azóta, hogy legutóbb készítettem. Vagyis tudom… Mindig valami újat próbálok ki, és emiatt a régebbi dolgok néha eltűnnek a szemem elől. Most a Magosvölgyből megint kaptam egy nagy zöldségkosarat, benne a sóska mellett többféle saláta, retek, sárgarépa, pok choi, kínai kel, útifű, spenót… Zoli azt kérte most tőlem, hogy a sóskából varázsoljak valami rendhagyóbbat, így kapóra jött a sóskapástétom. Maradt még sóska azonban, és régóta foglalkoztat, hogy milyen lenne, ha a zöldséges pitét egyszer spenót helyett sóskával készíteném. Rá is kerestem, hogy létezik-e ilyen, és rögtön találtam is néhányat, amit aztán bátorításnak vettem, és elkészült a saját verzióm.

ZÖLDSÉGES PITE – PARTIKRA VAGY KIRÁNDULÁSHOZ

A zöldséges pite szerintem az egyike azoknak az ételeknek, amely rendszeresen visszatér a konyhánkban. Télen gyökérzöldségekkel vagy sütőtökkel töltöm meg, tavasztól pedig zöld leveles zöldségeket párolok bele. Általában spenóttal készül, ami mellé kecskesajtot és aszalt paradicsomot teszek. Ezt vettem most alapul, de a spenót helyett sóskával sütöttem meg. Az az igazság, hogy annyival sokkal jobb sóskával – sokkal több aroma és íz van így a pitében –, hogy mostantól inkább sóskával fogom megsütni, úgy döntöttem.

A pitében van kecsketej és sajt is, amit helyettesíthetsz bármilyen növényi tejjel, a sajtot pedig egyszerűen kihagyhatod belőle – bár szerintem nem érdemes. A kecskesajt helyett szuper jó lehet ricottával is, ami valójában egy édes és zsíros túró. Abban különbözik a mi túrónktól, hogy nem lefölözött tejből készítik – ezért zsírosabb –, illetve nem savanyítják közben – ezért édes –.

Miért is ajánlgatom ennyire a tejtermékeket ebben a receptben?

TEJTERMÉKEK HATÁSAI

Az állati tejek nem rosszak! Ha valamikor jó tejtermékeket enni, akkor nyáron. Nagyon magas a tápértékük (zsír, fehérje, vitaminok elsősorban B-vitamin és ásványi anyagok: kalcium, foszfor), ezért a terápiásan legyengült, kiszáradt, tápanyagokban gazdag étrendre utalt embereknél alkalmazzuk elsősorban. Legfőbb hatása, hogy nedvesít és táplálja a Vért, ezért szezonálisan elsősorban abban az időszakban használjuk, amikor a test hajlamos kiszáradni: nyáron.

Nyáron sokat izzadunk, ami által hűtjük a testünket. Ez a test egy védekező reakciója, ami természetes és egészséges. Az izzadás által azonban testnedveket veszítünk, ami szárítja a testet. Ezért a nyári étrendben az elsődleges feladatunk: a testnedvek pótlása, a nedvesítés, a savanyú íz által a test védelme a túlzott izzadástól.

Fontos szem előtt tartani, hogy erősen nedvesítő-nyálkásító hatásuk miatt nem mindenki számára ideális ételek: nyálkás állapotok, túlsúly és gyulladások esetén kifejezetten ellenjavallottak, míg száraz tüneteknél illetve időskori kimerültségnél hasznosak.

A tehéntejnél sokkal könnyebben emészthető a kecsketej, a kettő között talál helyet valahol a juhtej. Ennek oka egyrészt a tejek különböző összetétele, másrészt pedig a tejtermékek hatása. A tejtermékek közül a savanyított tejtermékek könnyebben emészthetőek, mint a tej, emellett az ásványi anyag tartalmuk is könnyebben beépül.

A tejek édes ízűek, a savanyított tejtermékek savanyúak, a sajt pedig sokszor sós ízű. Hatásuk a semleges és melegítő mellett, elsősorban a savanyított tejtermékek esetében frissítő-hűtő is lehet.

Az ideális hatás érdekében érdemes odafigyelni a mennyiségre, ugyanis a mi nyugati kultúránkban hajlamosak vagyunk túl sok tejterméket enni.