TUDATOSSÁG INTERJÚ 4.: Szimplán – egyszerűbb gyeremekkor / Faragó Ágnes

Nagyon nagy ereje van az egyszerűségnek minden életterületen: az étkezésben, az öltözködésben, a lakás berendezésében, a konyha felszereltségében, a programszervezésben, a hétköznapokban. Nyilván a családban is. Ha egyszerű a helyzet, akkor jobban oda tudunk figyelni egymásra és magunkra egyaránt. Ezzel szemben egy olyan világban élünk, amikor a gyermekeket elhalmozzák ajándékokkal, édességekkel, tudással, programokkal – nyilván mindenki jót szeretne. De valóban ez a jó a gyereknek?

Erről kbeszélgettünk Faragó Ágival, egyszerűbb gyermekkor tanácsadóval, aki a Szimplán - egyszerűbb gyermekkor blogon, szülőcsoportokban, egyéni tanácsadásokon, workshopokon és előadásosokon segít a családoknak megvalósítani azt, amire valójában mindannyian vágyunk: egyszerűen együtt lenni, felszabadultan és boldogan. 

TUDATOSSÁG

Fontos számodra a tudatosság? Milyen élethelyzetekben gyakorlod? (étkezés, munka, mozgás, környezettudatosság, időgazdálkodás, érzelmeid kezelése, szellemi gyakorlatok, család, gyermeknevelés)

Természetesen nagyon fontos. Jelenleg a gyereknevelés a legfontosabb terület, ahol odafigyelek erre, ezt szerencsére a munkám is támogatja. De részben ehhez kapcsolódóan az időmet és a családunk idejét is próbálom minél tudatosabban szervezni, odafigyelve mindannyiunk igényeire. Ősz óta van egy hetirendünk, amihez nagyjából tudunk igazodni, így a páromnak és nekem is jut valamennyi időnk kikapcsolódásra, külön és együtt is. Aztán ezt persze mindig borítja valami, de legalább van mitől eltérni és van mihez visszatérni. 😊 A másik, ami most nagyon aktuális, az az önismeret, az érzelmek kezelése. Segítőként ezzel folyamatosan foglalkozni kell, és én azt hiszem, anyaként is. Legalábbis nekem rengeteget segít, hogy türelmesebb, odafigyelőbb tudjak lenni.

 MOTIVÁCIÓK

Ki tudsz emelni az életetekből olyan fordulópontot vagy döntést, ami alapvetően változtatta meg az életedet, és fontos döntéseket hoztál meg általa?

Két ilyen jutott eszembe: az egyik, amikor a banki nagyvállalati tanácsadás helyett elkezdtem spirituális gyógyítóként dolgozni. Nyilván ez egy hatalmas váltás volt a „biztos”-ból a bizonytalanba, ugyanakkor elkezdhettem olyasmivel tölteni a mindennapjaimat, amit fontosnak tartok. A másik nagy fordulat a kislányom érkezése volt, akit nem terveztünk, de a legjobbkor jött. Általa nem csak anya lettem és család lettünk, de elindított egy másfajta önismereti úton, egy másfajta hivatás felé. És persze a gyakorlati életünk is hihetetlenül megváltozott: költöztünk, a páromnak új munkahelye lett… Kiderült, hogy sok mindent meg tudunk valósítani, amiről azt hittük, hogy nem megy.

Hogyan kezeled azokat az időszakokat, amikor nem vagy motivált, vagy inspirált?

Most már egyre inkább pihenéssel! Azt tapasztalom, hogy ilyenkor általában van valamilyen érzés a háttérben, amire nem figyelek. Most már rendszeresen van olyan időm, amikor ezek az érzések előjöhetnek – vagy ha épp nincs ilyen, akkor alszom, mivel az utóbbi csaknem három évben abból jó kis hiányt halmoztam fel. 😊

Könyv/film/képzés, ami alapvetően változtatta meg az önmagadról alkotott képet vagy az életedet?

A könyvek közül az Egyszerűbb gyermekkor természetesen adja magát (és persze képzésként is). 😊 De egyébként Marie Kondo Rend a lelke mindennek című könyve is nagy hatással volt rám, és segített a minimalizmus felé. Egy személyes kedvencem Elizabeth Gilbert Ízek, imák, szerelmek című könyve, ami sokszor új motivációt ad az önismeretben és az önmagammal való törődésben, ezt már jó párszor olvastam. Dr. Lukács Liza Lenyelt vágyak című könyvében is annyiszor ismertem magamra, hogy csak lassan tudtam vele haladni, „emészteni” kellett a felismeréseket – ezt a túlsúllyal küzdőknek ajánlom. A képzések közül most vagyok éppen benne valamiben, ami szerintem nagy változást hoz majd, de ez még a jövő zenéje.

MUNKA

Hogy született meg a Szimplán. – egyszerűbb gyermekkor ötlete? Mi motivált abban, hogy elkezd? Hogyan változtatta meg az életedet?

A szimplán. blogot a kislányom kéthónapos korában kezdtem el. Éreztem, hogy szellemi kihívás nélkül nem fogom bírni az anyaságot, és mivel Lenke csak rajtam tudott aludni, időm is volt, szabad voltam, hogy bármibe belekezdjek. Szeretek írni, érdekelt a minimalizmus, így indult ez az oldal, ahol minimalista anyaként akartam megosztani a tapasztalataimat. Aztán megismerkedtem az Egyszerűbb gyermekkorral, amiről hamar megtudtam, hogy jóval több, mint anyaság és minimalizmus – valami valódihoz visz vissza bennünket, a család erejéhez, a nyugalomhoz, a gyerekeink természetes, nyugodt fejlődéséhez. Nagyon erős érzés volt bennem, hogy ez lesz az én utam, és régóta tudom magamról, hogy a segítés a hivatásom. Amikor jelentkeztem a képzésre, egyszerre megnyílt előttem az út és sok lehetőség talált meg, de még a magánéletemben is rendeződtek dolgok. Azóta a munka területén az a legnagyobb „problémám”, hogy sok a lehetőség és kevés az időm hozzá.

Mesélnél róla, hogy mi ez az egyszerűbb gyermekkor és miben tud segíteni az, amit csinálsz? Miért tartod fontosnak, hogy ez eljusson a családokhoz? Mi ez valójában? Hogy dolgozol?

Az Egyszerűbb gyermekkor Kim John Payne könyvén alapszik, egy gyereknevelési módszer, amelynek segítségével csökkenthetjük a felesleges stresszforrásokat gyermekeink életében. Ezáltal ők kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak lehetnek, több időnk jut a családi kapcsolódásra, nekik pedig a szabad játékra. A cél, hogy minden család visszataláljon a saját értékrendjéhez, ami neki valóban fontos. Ma sok túlterhelt gyerekkel találkozhatunk, akiket sokszor az iskola/óvoda, de még a szüleik is nehezen kezelnek – nagyon sok magatartásbeli, figyelembeli probléma ugyanis a túlterheltségből ered. Szerintem nagyon fontos, hogy ezen változtassunk, hogy megadjuk a gyerekeknek a természetes, nyugodt gyerekkor lehetőségét, amely megalapozza az egészséges és boldog felnőttkort.

A módszert szülőcsoportokon, workshopokon, egyéni tanácsadáson és ismeretterjesztő előadásokon oktatom. Az elméletet ugye a könyvből is meg lehet ismerni, az én feladatom, hogy segítsek a családoknak a saját értékrendjük szerint beépíteni az életükbe ezeket az ötleteket, elveket. A munkám során sok megoldást látok egy adott problémára attól függően, hogy mi illeszkedik az adott család életébe. Ezeket aztán ötletként tovább tudom adni másoknak is, így kicsit közvetítő szerepem is van a családok közt. Bár a szülőcsoportjaimon cél is az, hogy kialakuljon egy egymást támogató, elfogadó közösség, akik ötleteikkel, tapasztalataikkal inspirálják is egymást.

A munkád a hobbid? Mennyire fedi egymást a kettő?

Elég jól fedi egymást, szívvel-lélekkel csinálom, évekig szinte az összes szabadidőmben ezzel foglalkoztam. Azóta rájöttem, hogy attól, hogy imádom, még lehet stresszes, mert vannak határidők és feladatok és persze folyamatosan kifelé fordulok benne, ezért kell időt hagynom mellette a töltődésre is.

Mit tanácsolnál azoknak, akik most gondolkoznak azon, hogy belevágnak valami hasonlóba – hogy egy olyan vállalkozást építsenek fel, ami egy „szerelemprojekt”? Mire érdemes szerinted odafigyelni az elején? Mit nem csinálnál, így visszatekintve?

Nekem nagy segítség volt az indulásnál, hogy a párom és egy barátnőm is biztatott arra, hogy a szívem után menjek, tegyek különbséget aközött, hogy mi jön szívből és mi agyból. Ilyen életet meghatározó döntésekben én most már mindig igyekszem a szívemre hallgatni. Amit másképp csinálnék, az az, hogy több időt hagynék a töltődésre, nem tábláznám be a munkával az összes időmet. Persze Lenke kisebb korában ezt nem tudtam volna megoldani, hiszen akkor még csak alvásidőben voltunk „külön”. De szerintem fontos, hogy tudatosan előre tervezzünk időt a töltődésre – és persze számoljunk azzal is, hogy mindig beesik majd valami új feladat, ezeknek is helyet kell hagyni.

TUDÁS

Hogyan képzed magad? Milyen könyveket olvasol? Milyen képzésekre jársz, és miért?

A könyvekkel nagyon el vagyok maradva, pedig rengeteg gyereknevelési könyvet ajánlanak az anyák, akikkel találkozom, és nagyon jó lenne minden módszerrel megismerkedni. De őszintén szólva az agyam általában teljesen lefárad, mire jutna időm olvasni. Ha mégis olvasok, inkább önismereti jellegűeket, mert azt érzem, jelenleg az visz előre a munkámban is, ha jobban ismerem magam, ezáltal jobban tudok figyelni másokra is. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a szülőcsoportjaimat elvégző szülőkkel a hét hét alatt nagyon jó kapcsolat alakul ki, és gyakran érzem, hogy ők még szívesen vennék a segítségemet az életük más területein is. Illetve sokaknál látom, hogy olyan nehézségeik vannak, amiket nálam az önismeret oldott meg, ezért szeretnék nekik segíteni ebben. Emiatt jelenleg egy érzelmi oldással dolgozó terápiás képzést végzek, utána pedig life coach képzést tervezek kezdeni, és még azutánra is van egy homályos tervem… 😊 Szeretnék segíteni a hozzám forduló anyáknak, hogy több idejük legyen magukra, az önismeretre, a pihenésre, és ezáltal minél kiegyensúlyozottabb anyákká váljanak.

NAPI RUTIN

Van napi vagy rutinod, amik segítik a család életét és a munkádat? Fontos számodra a rutin, vagy jobban szereted, ha spontán alakulnak a napjaitok?

Az Egyszerűbb gyermekkor egyik legfontosabb tanítása volt a számomra a ritmus, ezért egyre inkább ritmikussá próbálom tenni a napjainkat, heteinket rutinokkal és rituálékkal. Én amúgy sem vagyok egy spontán típus, ha nem tervezek, akkor szétesem, és semmit sem intézek el.

Hogy néz ki egy reggeletek? Mindig egyforma, vagy változó?

Most már ébresztőre kelünk, ez sokat segített Lenke elaltatásában. Lenke nehezen ébred, ezért miután felkeltünk, olvasunk, esetleg játszunk. Utána elkészítem a reggelit, és eszünk – ő erre csak ébredés után kb. másfél órával képes, ezért jó hosszú reggeleink vannak. Mondjuk nekem is kellett mindig másfél-két óra reggel alapból, mielőtt elindulnék. Szerencsére most még nem jár közösségbe, ezért tudjuk ezt tartani. Ha nyolcra járna valahová, nem tudom, ezt hogy oldanánk meg.

Van olyan elalvás előtti szokásotok – gyerekkel vagy nélküle –, ami segít abban, hogy jobban tudjatok pihenni?

Az esti rituálénk is elég hosszú: vacsora, ahol kicsit átbeszéljük a napot, letesszük a gondokat, aztán fürdés, fogmosás, mese és alvás. Ha tudok, még kijövök altatás után a párommal beszélgetni vagy dolgozni. Ilyenkorra már inkább olyan feladatokat teszek, amikkel nem kell tervezni. Számlázok, facebook üzenetekre válaszolok, vagy hasonló. Ha elkezdek tervezni, akkor nem tudok elaludni utána, pörög az agyam. Néha dolgozom, és még utána beszélgetünk, hogy ne kattogjak annyira.

ÉTKEZÉS

Hogy néz ki az étrendetek? Általában mit szoktatok enni, vagy mi ideális számotokra?

Reggeli: köleskása vagy puliszka zöldségekkel és pesztóval vagy aszalt gyümölcsökkel és magokkal; rántotta vagy babacsinta.

Ebéd: valamilyen gabona, néha krumpli nekem zöldségekkel, hüvelyesekkel, Lenkének zöldségfasírttal vagy hússal.

Vacsora: valamilyen gabona, rántotta, néha kenyér zöldségekkel, sajttal, pesztóval, Lenkének hússal.

Snack: sajnos én mostanában rengeteg édességet eszem, de Lenkének alma, aszalt gyümölcs, puffasztott dolgok, gyümölcsszelet a nasi.

Mire figyelsz oda a gyermeked táplálkozásában? Mi az, amit rendszeresen esztek, és mit nem adnál neki? Eltér valamiben az étrendetek egy átlagember étrendjétől?

Ezzel én elég hosszú utat jártam be, és sajnos még nem vagyok a végén. Nagyon oda akartam figyelni arra, hogy egészségesen egyen. Én világéletemben küzdöttem a súlyommal, sok-sok fogyókúrán túl vagyok, és rengeteget olvastam a témában. Így kialakult az a nézetem, hogy a sok zöldség és a szinte nulla cukor az, amelyben mindegyik étrend egyezik. Lenkének egyéves kora előtt nem adtam állati eredetű táplálékot, addig bármit jóízűen megevett, amit elétettünk. Részben családi nyomásra egy idő után elkezdtem neki tojást és nagyon jó minőségű húst adni, majd a tejtermékeket is kinézte az apja és a féltestvérei kezéből. Azóta jóval kevesebb zöldséget és gyümölcsöt eszik, nagyon válogatós lett, viszont még mindig szoptatom, valószínűleg innen kap meg rengeteg vitamint. Már arra is rájöttem, hogy ha sikerül kiegyensúlyozott programot összehozni neki, amikor nem terhelődik túl (nála ez elég könnyen előfordul), olyankor nagyobb eséllyel kóstol meg új dolgokat. A másik, ami fontos, hogy én ne stresszeljek ezen. Ha eltűnik a feszültség az étkezőasztaltól, amit én vittem oda az elképzeléseimmel, sokkal szívesebben kóstolgat. Arra próbálok figyelni, hogy termelői zöldséget vegyünk, húsból pedig csak a legjobb helyi hentes áruját adom neki, és tejtermékből, tojásból is házit veszünk. Hormonkezelt, antibiotikumos tápon nevelt állat termékét nem adnám neki. Persze vendégségben eszik ezt-azt, de szerintem az a fontos, hogy az otthon kapott étel biztos alapja meglegyen, és emellett persze mindig lehet kivételt tenni.

Édesszájúak vagytok? Ha igen, mit esztek édességként?

Én borzasztó édesszájú vagyok, mióta Lenke megszületett, és mindent eszem, de leginkább csokit… Ebből egészségi problémáim is vannak, ez viszont rávilágított arra, hogy milyen erős nálam az érzelmi evés, részben ez is irányított az önismeret felé. Lenke is nagyon szereti a csokit, neki étcsokit adunk néha, és alkalomadtán valamilyen tortát. A gyümölcs, aszalt gyümölcs nagyjából mindennapos.

Van olyan vitamin, étrend kiegészítő, gyógynövény, tinktúra, amit rendszeresen fogyasztotok, hogy jobb kedvű legyen a család?

Én ezekkel sokáig hadilábon álltam, bíztam abban, hogy ha egészségesen táplálkozom, akkor minden vitamint, tápanyagot megkapok, és nem kell semmit extrán bevinnem. Ez nagyjából működött is, csak a vasat kellett pótolnom, mivel vegetáriánus vagyok. Viszont 2,5 év szoptatás után már belátom, hogy kellett volna valamilyen vitamin komplexet ennem, hiszen sok fontos anyag jó része a tejben köt ki. Ezek közül még keresem a megfelelőt. Lenke csak D-vitamint kap és ősztől tavaszig C-vitamint.

Van olyan szakácskönyv/blog/újság, amit nagyon szeretsz (kedvenc szakácskönyv), vagy az utóbbi időben inspiráltak?

A Te blogod mindenképpen, és még a Zizi kalandjai blog, illetve az ő Mit eszik a vega gyerek? című szakácskönyve. Bár nálunk már nincs vega gyerek, én szeretem a receptjeit. 😊