CSÍRÁK TAVASSZAL: Miért, mikor és hogyan együnk és készítsünk csírákat?

MIÉRT JÓ CSÍRÁKAT ENNI?

A csírák pár óra áztatás, majd néhány napos enyhén nedves közeg hatására elkezdenek kibújni. A magok életre kelnek, és elkezd fejlődni egy növény. A csírázási időszak a növény életének legvitálisabb időszaka. A csírázás folyamata során a magokban lévő enzimek aktiválódnak, emellett a keményítő egyszerű cukorrá, a fehérje aminosavvá és peptonná, a nyers zsír pedig könnyen emészthető zsírsavakká alakul át. E folyamatok által a magok sokkal könnyebben emészthetőek lesznek: így mintha már félig meg lennének emésztve, és így a test könnyebben tudja átalakítani és beépíteni a testbe. A sokaknál allergiás reakciókat kiváltó magok csíra-állapotban gyakran nem okoznak tüneteket, ami a fenti folyamatra vezethető vissza.

MIKOR JÓ CSÍRÁKAT ENNI?

A tavasz az 5 Elem rendszerében a Fa Elemhez tartozik, ahogyan a csírázó magok is. Ez a kezdet, a megújulás, a felfelé-kifelé törekvés időszaka. Felpezsdül az élet, így mi is egyre inkább mozgékonnyá válunk. Ezt az energiával teli és tevékeny állapotot lehet támogatni a csírák fogyasztásával: a csírák vitalitása által a magunkban lévő vitalitást táplálhatjuk. A csírák ropogósan frissek, izgalmasak, ízesek és nem mellesleg nagyon táplálóak is. Mindent megadnak tehát, amire ilyenkor tavasszal szükségünk van. Ráadásul tavasszal sokszor kicsit két szék közé ülünk: már unjuk a téli zöldségeket, a tavaszi frissek azonban még nem bújtak ki a földből. Ennek az „ínséges” időszaknak az áthidalására nagyon jók a csírák.

A nyári időszakban is hasznosak a csírák, mert hűtenek. Viszont, ha az analógiákat is figyelembe vesszük, akkor nem szabad elmennünk amellett a tény mellett, hogy a természet ilyenkor már nem csírákat, hanem kifejlett növényeket kínál nekünk, amivel a testünket táplálhatjuk. Ilyenkor tehát a csírák csak kiegészítésképpen és célzottan szerepeljenek az étrendünkben. A hideg időszak beálltával a csírákat csak nagyon tudatosan használjuk a csírákat, mert erősen hűtenek. Főleg ősszel, amikor a testünk még csak kezd hozzászokni a hideg időhöz, érdemes nem belülről is hűteni hideg hűtő hatású ételekkel. ha fogyasztunk télen csírákat, mindig főtt/párolt ételek, levesek, főzelékek mellett szerepeljen a tányérunkon.

A tél egy különös időszak a csírák fogyasztása szempontjából, hiszen egyre kevesebb friss zöldséghez jutunk hozzá, és a hónapok előrehaladtával egyre unalmasabbá válnak a gyökérzöldségek és a káposztafélék. Ilyenkor érdemes beiktatni a friss ízek miatt a csírákat, viszont fokozottan figyeljünk oda a hűtő hatás kiegyenlítésére: használjunk melegítő fűszereket, hosszan főtt ételek mellett szerepeljenek a csírák kiegészítésképpen.

CSÍRÁK HATÁSA A HAGYOMÁNYOS KÍNAI ORVOSLÁS SZERINT

A Hagyományos Kínai Orvoslás szerint a csírák táplálják a Qit, a Yint, különösen a testnedveket (Jin Ye), illetve a Vért. Oldják a blokkokat, mozgatják a Qit, a csírák néhány fajtája kivezeti a Hőséget és a Nedvességet, illetve a méreganyagokat.

A csírák hűtő vagy frissítő hatásúak, ezért tavasszal érdemes főtt ételek kiegészítéseként használni őket. A gabonák csíráinak íze édes, a hüvelyeseké édes és/vagy keserű, a zöldségek csíráinak egy része az édes íz mellett csípős is.

5 Elem magazin!

Szezonális étrend, irányelvek, alapanyagok hatásai és felhasználása

Egészséges életmód szezonálisan

CSÍRÁZTATÁS

A csíráztatás felébreszti a magokban rejlő „alvó” energiákat. Csíráztatni lehet magokat, dió és mogyoróféléket, gabonákat, fűféléket. A csíráztatásnak 1, 2 vagy 3 fő fázisa van, attól függően, hogy mit csíráztatunk: áztatás, csírázás, levelek növesztése.

ÁZTATÁS

Először áztatjuk a magokat. Az áztatás felpuhítja a mag héját és aktiválja a tápanyagokat, enzimeket, melyek a száraz magokban szunnyadnak. A diót és mogyoróféléket, magokat, csonthéjasok magjait csak áztatjuk. Ez a folyamat is egy csírázás, csak a magok nem növesztenek hajtásokat. Minden magnak más az áztatási és csírázási ideje

CSÍRÁZÁS

Az áztatás után leszűrjük a magokat, átmossuk, és a csíráztató edénybe tesszük.

• a csírázáshoz min. 20-22°C-os átlag-hőmérsékletre van szükség
• a hajtásokat növesztő magoknál a csírázás 2-3 napig tart általában, néhány magnál tovább
• a magokat naponta 2x le kell öblíteni

CSÍRÁZTATÓ EDÉNYEK

• befőttes üveg, amit egy sűrű szövésű kendővel vagy szúnyoghálóval zárunk le: már áztatáskor érdemes ebbe a befőttes üvegbe tenni a magokat, és a szűrést nagyon egyszerűen a szúnyogháló keresztül elvégezhetjük
  • hüvelyesek csíráztatásához
• emeletes csíráztató edény: ez egy speciálisan csíráztatásra kifejlesztett edény, amit minden bioboltban lehet kapni. A legalsó szinten mindig víz van, a többi emeleten lévő tartós lyukacsos, és így az alulról feljövő pára által csíráznak a magok
  • magok, fűfélék, zöldségek magjai csíráztatásához
• vizes vatta: egy vattát vizezzünk be, majd kicsit nyomkodjuk ki. Szórjuk rá a magokat. Gondoskodjunk róla, hogy mindig vizes legyen a vatta, de ne ússzon a vízben.
  • zsázsa csíráztatásához

LEVELEK, HAJTÁSOK NÖVESZTÉSE (MICROGREENS)

Vannak olyan magok is, amik 8-12 nap alatt hoznak hajtást:

• egyrészt, mert lassan csíráznak
• másrészt előfordulhat, hogy hosszabb hajtásokat szeretnénk növeszteni

Ez a folyamat azért tart tovább, mert az áztatást, majd a csírázást követően a magokat elültetjük, és fényes környezetben neveljük tovább. Ekkor elkezdődik a fotoszintézis folyamata, ami miatt ezek a növények élettani hatásukat tekintve a zöld leveles zöldségekhez hasonlítanak. A zöld leveles zöldségek a Vért rendkívül hatékonyan táplálják.

MIRE ÉRDEMES ODAFIGYELNI A CSÍRÁK FOGYASZTÁSÁNÁL?

A csírák a könnyen emészthetőségük és a rendkívüli vitális energiájuk miatt szuperélelmiszernek - ahogy a mai táplálkozástudomány mondaná - számítanak, melyek rendkívüli módon táplálják a testünket. Sokan télen is sokat fogyasztanak belőle, mert így egészítik ki az unalmas gyökérzöldséges-káposztás időszakot. Érdemes azonban odafigyelni arra, hogy télen illetve hideg időben a csírák erősen hűtő hatását ellensúlyozzuk. Ez vonatkozik még a tavaszi időszakra is, amikor is egyre melegebb van ugyan, de mégis sokszor ilyenkor fázunk meg.

1. A nyers csírákat tegyük levesekhez, főzelékekhez – főtt ételekkel együtt együk.
2. A hüvelyesek csíráitmindig melegítsük át az étellel együtt – elég fél perc párolás, és máris kevésbé fog hűteni, a tápanyagtartalma azonban még így is megmarad: forgassuk át a wokos zöldséggel, keverjük át a főtt, forró gabonával, levessel, főzelékkel stb.
3. Ha szendvicsek színesítéséhez használjuk a csírákat, akkor felvágott és sajt helyett párolt zöldségekből készült pástétomokat kenjünk a szendvicsünkbe. Így a szendvicsünk nem fogja olyan erősen lehűteni az emésztőrendszerünket, mintha sajtot tennénk bele például. A csírákat előtte esetleg fél percig forgassuk át wokban tisztított vajon.

Tipp: Különösen azok ügyeljenek a fenti alapelvekre, akik sokszor fáznak, fáradékonyak, esetleg gyakran megy a hasuk. Az ilyen embereknek érdemes odafigyelniük, hogy az emésztés tüzét ne hűtsék le túlságosan nyers ételekkel, hideg illetve hűtő ételekkel és italokkal, sok nyers csírával stb. Az emésztésnek ugyanis melegre van szüksége ahhoz, hogy hatékonyan működhessen. Azok, akiknek folyton melegük van, robosztus a testük és az egyéniségük, sokkal kevésbé kell odafigyelniük a nyers csírákra: nekik van elég meleg a testükben ahhoz, hogy ne hűtse őket túl a hűtő hatású csíra.

Amire érdemes ügyelni:

• csak kezeletlen, lehetőleg bio termesztésből származó, csíráztatni való magokat használjunk: ezek mindig rá vannak írva a csomagolásra
• ellenőrizd áztatás előtt, hogy nincs-e a magok között kavics – szedd ki közülük, ha mégis

5 Elem magazin!

Szezonális étrend, irányelvek, alapanyagok hatásai és felhasználása

Egészséges életmód szezonálisan