Gyönyörű az idő, és rengeteg a csipkebogyó. A teának szánt csipkebogyót az első fagyokig kell szedni, mert ilyenkor még kemény. Vágjuk ketté a csipkebogyót, szedjük ki a magját, szárítsuk ki, és télen használjuk sokat. Hogyan és miért? Erről alább olvashattok. De előtte néhány újdonság…
A blog átalakul. Elkezdődött bennem és a virtuális térben is az átalakulás egy ideje, és remélhetőleg az év végéig formába is öntődik. Egyelőre nagyon a kellős közepében vagyunk. Több honlapot fogunk egybefűzni, melyek mindegyike az 5 elemes főzéssel és étrenddel kapcsolatos.
Elkezdtük felépíteni az 5 Elemes Étrend honlapját – Táplálkozási tanácsadás az 5 Elem és a Hagyományos Kínai Orvoslás módszereivel. Még sok dolog kerül majd rá: linkek, képek, bemutatkozás és, és, és…, de addig is az alapinfókat megtaláljátok. Ha mégis maradt kérdés, akkor pedige-mailen vagy telefonon 30/820-6180 kereshettek.
Ez a honlap az 5 Elemes Főzés / 5 Elements Food – Teljes értékű táplálkozással kapcsolatos cikkek, étrendi tanácsok, évszakok és táplálkozás, ízek és hatásuk, az 5 Elem elméleti háttere lesz a fő témánk. Ezen a receptek mellett tehát az egészséges táplálkozással foglalkozó átfogóbb cikkek is lesznek, mégpedig az 5 Elem és a Hagyományos Kínai Orvoslás tükrében – mint pl. a csipkebogyós bejegyzés, amit fent elkezdtem, és most itt folytatom.
A csipkebogyót teakészítésre az első fagyokig – november közepéig – gyűjtjük, lekvárhoz pedig az első fagyok után, amint a csipkebogyószemek elkezdenek puhulni.
A magyar hagyományos étrendben a csipkebogyó mindig is a téli étrend része volt, mégpedig savanyú íze miatt. Ugyanúgy, ahogy a savanyú káposzta is. Mindkettőt C-vitamin tartalma miatt fogyasztjuk, pedig a 30-as évekig – Szent-Györgyi Albert felfedezéséig – nem is tudtunk a létezéséről. Akkor vajon mi miatt fogyasztottak nagyszüleink mégis egész télen bizonyos savanyú ízű ételeket és italokat?
A savanyú íz összehúzó hatású, amit nyáron és télen egyaránt kihasználhatunk. Nyáron a túlzott izzadást igyekszünk a savanyú ízzel csökkenteni, és ezáltal óvjuk a testünket a kiszáradástól. A savanyú ízű alapanyagok – pl. a citrom, narancs, ananász, joghurt – ráadásul erősen hűtő hatásúak. Télen a savanyú íz használatával összehúzhatjuk a bőrpórusokat, mely segíti bent tartani a test mélyében a meleget. A vesénket is védjük a savanyú ízzel, amire azért van szükség, mert ilyenkor a húgyhólyag és a vese a hideg hatására kimerülhet, kihűlhet. A savanyú ízeket télen mindig főtt ételek kiegészítéseképpen használjuk: néhány csepp citromlé vagy ecet (ami ráadásul melegítő hatású) a meleg levesbe vagy raguba, miután elkészült, savanyú káposzta ételek mellé. A hagyományokat követő konyhákban is így használják: Görögországban fokhagymával a grillezett húsok kiegészítőjeként, Indiában curryk mellé, a törökök fűszeres ragukhoz eszik például a joghurtot, és nem reggelire vagy uzsonnára, ahogy Európában. Télen ne együnk joghurtot és déligyümölcsöket – főleg nem magában vagy nyersen, mert erősen hűtő hatásukat nem ellenpontozza a magas vitamintartalmuk. A déligyümölcsök a trópusi éghajlatok meleg időjárásán működnek jól, nálunk éppen ellenkezőleg hatnak: a hűtő hatásuk miatt szépen kikövezik a nátha útját.
5 Elemes Főzés/receptek – Egy recept-adatbázis lesz, melyben évszakok szerint és testi tünetek szerint cimkézzük a cikkeket, hogy mindenki számára könnyebben kereshető legyen. Azok is eligazodnak majd így, akik még csak most ismerkednek az 5 Elemmel, és azok is használni tudják majd, akik már esetleg tisztában vannak – egy tanácsadást követően például – a saját testi állapotukkal.
——————-
A csipkebogyóteát hideg áztatással készítjük: A csipkebogyószemeket hideg vízben áztassuk 6-8 óráig (egy napig vagy egy éjszaka), majd szűrjük le. Kicsit megmelegíthetjük, ha épp hideg van kint, de ne forraljuk, mert a C-vitamint csak így tudjuk megőrizni benne.
——————-
A csipkebogyó sok legendában felbukkan. A görög mitológiában Afroditét sebezte meg a csipkebokor tüskéje, akinek vére színezte rózsaszínűre a csipkebokor virágát. A Bibliában Mózes történetében bukkan fel, akinek elhívatását az égő csipkebokor jelképezi. Ugyanez az égő csipkebokor később Mária szeplőtelen fogantatásának jelképe lesz. Úgy tűnik tehát, hogy egyfajta tiszta tudatállapot kötődik a csipkebogyóhoz. próbáljuk ki, hogy valóban működik-e!
Nyilvánvalóan, hiszen Szent-Györgyi Albert 8000 mg napi C-vitamin adaggal élte meg a 93 éves kort, és mindvégig aktív maradt- Állítólag még 92 évesen is szaltót ugrott a vitorláshajóról, arról nem is beszélve, hogy világ életében imádta a nőket - a harmadik és negyedik felesége 50 évvel volt fiatalabb nála. C-vitaminra fel!